Francia-szemlélet egyesítő elméletem

Munka után indultunk megnézni egy metrómegállót a 12-es vonalon, de addig még a 7-esen láttam ezt a bácsit a szuper bőr(!) sapkájával és hip-hop szabású nacijában:

Viccet félretéve, egyre erősödik bennem a sztereotípia a francia és kínai “jóvanazúgy!” testvér-filozófiáról. Legyen szó weboldalról, ételrendelő automatáról a gyorséttermekben, vagy a tömegközlekedési vállat applikációjáról, az első oldalon még tökéletesen lefordított angol verzió, a másodikon már félig francia maradt, a harmadik pedig már csak az. De ugyanez az embereknél is megfigyelhető. Tényleg szuper, egyedi stílusú, de mindenképp jól átgondolt, odafigyelő összeválagotással felvett ruhák 20-as, 30-as csajokon, férfiakon, akik amikor közelebb jönnek tele vannak hajszállal vagy állatszőrrel, vagy látszik, hogy nem összegyűrődött, hanem vasalatlan az ing. Persze annyi elemből általánosítok, amiből nem szabadna, de én most ezt látom.