Hazaértünk, megpihentünk, este 8-kor jön Eszter, hogy ugye megyünk még valahová. PHersze! 🙂 De hozzátettem, már csak a környéken. Mint kiderült, sokkal inkább fagyira, mint további városnézésre (hála jó istennek!) volt igénye a gyerMekeknek.
Sajna ilyesmi már a környéken nem volt, Meki viszont igen, ahová most először nem csak mosdó miatt indultunk. 35 perc volt gyalog, bent minden olyan volt, amit már megszokhattunk, ragacs, redva, lepukkant berendezés:
Ők kértek két édes, kék, nemtommit, én egy otthon nem kapható szenyát, aminek a feléig jutottam, azután feladtam. Szerencsére nem veszett kárba, Eszter megette. Fini volt, csak már sok erre a napra:
És ezzel zárult a mai nap, meg azzal, hogy ez a környék azért – bűnözés térkép ide vagy oda – nem egy megnyugtató látvány este. Utcai bárok kirakott székekkel, asztalokkal 99,99%-ban férfiakkal hol hagyományos muszlim vagy valamilyen afrikai viseletben, hol anélkül nem éppen csendben, meditálva.
Leave a Reply