Category: Uncategorized

A bisztóban előbb csak kacarásztunk:

Majd jött az étel. Francia kolbász válogatás bagette-el (az lemaradt a képről), töltött tojás francia salátával, és csiga:

Az utóbbival ambivalens viszonyom volt, mert kb 15 éve ettem egyszer Budapesten a Francia fesztiválon és nagyon ízlett. Aztán vettem a lidl-ben és már a sütőben olyan szaga volt, hogy idő előtt kivettem és azonnal kidobtam az egészet. Gondoltam, na majd most! Az igazi! Az eredeti! A párizsi!

Hát, jelentem a kettő között vagyok. Nagyon nem az a finom, mint annak idején, de nem is szörnyű. A klasszikus fokhagymás, zöldfűszeres folyósranmelegített vajban úsztak, minden oké, de. Ennek ellenére én ezennel lezárom a csiga mint étel és saját magam közös kalandját. Aurevoir, csiguszok!

A következő a lányok által vágyott éjszakai, kivilágított Eiffel torony volt, de sötétedésig még sok idő volt, ezért megint bementünk egy gyógyszertár-parfümériába, majd útba ejtettük a Moulin Rouge-t.

Az úton közben láttuk

a híres Olympia Music Hallba konvertre sorban állókat:

A Le Grand Hotelt:

Pierre Hermè csoko manifaktúrájának kiállítótermét:

És a szokás szerint végtelenül türelmes, paródia-szerűen francia sanzont hallgató és fütyülő buszsofőrt:

Miközben az emberek továbbra is az autók között, előtt, mellett, piroson minden át, halált megvető rezignált lemmingekkén közlekedtek:

A híres-hírhedt Vörös Malom:

Bónusz egy nagyon francia, kovácsoltvas erkélyes lakóház a sarkon:

Hogy elüssük az időt sötétedésig beültünk egy Five Guys burgerezőbe, ami Magyarországon nincs, pedig fú, de híres. Arról, hogy az USÁ-ban 6 dollár alatt árul jó minőségű burgereket igazi, friss, nem fagyasztott alapanyagból készülő krumplival.

No hát, Európában nem 6 dollár, annyit elmondhatok. Vanda szerint sokkal jobba aburger, mint a Mekis, szerintem kb egy szinten vannak. A krumpli valóban minőségibb, de a KFC-s közelébe sem ér.

Ez a menünk:

Ezek meg mi, szép kilátással:

Ez meg a WC-ben reklám és ezer közül kiszúrom Hunter S. Thompsont, aki nem tudom mit keresett egy Five Guys reklámban, mert szerintem legalább egy évtizeddel korábban meghalt, mint ahogy a burgerezőt alapították.

Végül aztán eljött a várva-várt pillanat:

Vidó is van a Szajnával:

Meg álló kép:

Hazafelé még egy átszállás apropóján felsétáltunkna Művészetek-hídjára (háttérben a Francia Intézet):

Elő-pillantottna Louvre-t a pénteki bemenéshez előételként (ránézésre elférne benne a mi Szépművészetink és vele szemből a Galléria és még maradna hely):

Aztán közeledtünk haza, ahol kevesebben dillámmáznak Five Guys burger minőségen, vagy Louvre belépőn, mert kicsit mások viszonyok:

A kinézett üzlethez (Album a neve) legközelebbi megálló a Notre Dame mellett volt, így újra megnéztük, most közelebbről is. A bemenés a nyilvánvalóan több órás sor kivárásával most sem dordult meg komolyabban a fejünkben. (De az így utólag meglepő, hogy mégis volt beengedés ezek szerint, pedig azt olvastam, hogy Ferenc pápa tegnapi halála miatt kegyeleti okokból most felfüggesztik a látogathatóságot.)

Az egész kicsi kitérő után sétáltunk tovább a belvárosban és megcsUdáltuk a 13(! fefoghatatlan) században épült Sainte Chapelle gótikus kápolnát.

Picit eltérve az építészettől következett egy virágbolt kirakata érthető okból:

Majd a központi kerületi rendőrségen kirakott címer, hogyaszondja: szabadság, egyenlőség , testvériség:

..ami hát ki-ki döntse el maga, mennyire állt szinkronban az órák óta tartózkodási engedélyért ide várakozók sorával:

És itt a többi, engem is ámulatba ejtő cucc – holott legnagyobb sajnálatomra már nem érdekelnek a képregények kb. 14 éves korom óta, amikor áttértem a regényekre. Pedig Isten lássa lelkem, annnyira szeretném együtt élvezni akár bármelyik lányommal. Na szóval, különlegességek:

A4-es méretű Batman, csodaszép minőségben:

Superman első, 1938-as kiadásának reprintje. Akinek egy ilyenből eredeti akad elfekvőben otthon, annak jelezném, hogy mai forint árfolyamon legutóbb 2024-ben 2,2 MILLIÁRD forintért kelt el egy jó állapotban lévő példány, szóval érdemes körbenézni a padláson:

Láttunk szuper plakátokat (lehet le is cserélem a Gerhard Richter képemet a szobám faláról és újra visszatérek én is kicsit a nosztalgiához (Vanda szerint is jobb volt a korábbi Skyrim térkép) valami hasonlóval:

Ebbe meg Vanda szerelmesedett bele és azt mondta nagyon örülne egynek a szobája falán, ami nagy szó (mármint, hogy így kijelenti áradozva) tőle: